2011. január 9., vasárnap

Desnos cafatkákból mást...

Nem, nem halt meg e szívben, szemben, szájban, mely megkezdte már önnön siratását.
Figyeljetek, torkig vagyok a festőiséggel, a színnel, a bájjal.
A gyöngédséget és kegyetlenséget szeretem.
Egyetelen neve van, egyetlen megjelenése.
Elmúlik minden. A szájak erre a szájra forrnak.
Egyetlen neve van, egyetlen megjelenése.
Bennem, ki Ronsard, Baudelaire nem vagyok,
S ki nem akarok magamról más emléket hagyni ez utált világon.

Sipos Gyula fordításából

1 megjegyzés:

Ciprian Aiurea írta...

"moi qui ne suis ni Ronsard ni Baudelaire
et qui, pour t'avoir connue et aimée,
Les vaux bien."