2011. november 17., csütörtök

Más mint Vas István

 

Signe

Je suis soumis au Chef du Signe de l'Automne
Partant j'aime les fruits je déteste les fleurs
Je regrette chacun des baisers que je donne
Tel un noyer gaulé dit au vent ses douleurs

Mon Automne éternelle ô ma saison mentale
Les mains des amantes d'antan jonchent ton sol
Une épouse me suit c'est mon ombre fatale
Les colombes ce soir prennent leur dernier vol


Jel

Az Ősz mély Jelének súlya nyomja vállam
A gyümölcs az mivel távozom nem a virág
Elhullott csókjaim szívembe visszafájnak
Mint levert diófa súgja szélnek bánatát

Én végtelen Őszöm ó lelki évszakom
Avarba tűnt szerelmek kezeiből ágyad
Csak végzetes árnyam hitvesem utamon
A galambok ma éjjel utoljára szállnak

Guillaume Apollinaire 

Nincsenek megjegyzések: